COVID-19 kérdőív összesítése

 

Az adatfelvétel 2020.05.05. és 2020.05.11. között történt.

A kérdőívet 2020.05.11. 18.00 órakor zártuk le, tehát az elemzés és az infografikák, abszolút friss adatokat tartalmaznak!

Csak a száraz tényeket kértük be, teljesen politikamentesen. (Az érétkelés nem annyira az.)

Összesen 108 db értékelhető kérdőív született. Ez a szám 12 megyéből, Budapestről és Külföldről történő válaszadást jelent a gyakorlatban.

A kérdőív 18 megválaszolandó kérdést tartalmazott és 1 db akkor megválaszolandó kérdést, ha az egyik kérdésre a válasz igenlő volt. Így egy válaszadónak egyénenként 19 kérdésre kellett válaszolni.

A kérdéseknél meg kellett jelölni az opciót, kevés kérdésnél adta magát, hogy hagyjunk lehetőséget a kitöltőknek "egyéb" válasz lehetőségére. Összesen 16 kérdéshez biztosítunk infografikát a 19 kérdésből.

A kitöltők átlagosan 5 perc 12 másodpercet töltöttek a válaszadással. Legtöbb időt a 11. és a 12. kérdésnél töltöttek.

Kicsi adalék, hogy 10 politikai párt és 30 különböző tévé, rádió, online és nyomtatott sajtótermék közül SENKI SEM MÉLTATOTT bennünket arra, hogy egyáltalán visszajelezzen, pedig automatikus választ kaptunk eleget.

Ez öt dolgot jelenthet:

1. Egyáltalán ne foglalkoznak a pártok és a médiumok az emailekkel
2. Egyáltalán nem érdekelte a pártokat és az online médiumokat a kérdőív
3. Túl kevés volt a kitöltő egy ilyen kérdőívhez
4. A vízcsapból is a COVID-19 folyik
5. Mindenkinek megvannak az udvari beszállítói (pártoknak, médiumoknak egyaránt), a húsosfazék köré nem engednek mást (Kormánypárti és ellenzéki oldalról egyformán beszélek!)

 

Ezek után következzenek a kérdések:

 

1. Ön milyen minőségben tölti ki ezt a kérdőívet?

A legtöbben versenyszférabeli munkavállalóként, egyéni vállalkozóként és versenyszférabeli vállalkozás, cég képviselőjeként töltötték ki a kérdőívet, ez a kitöltők 52,8 %-a, tehát elmondhatjuk – annak a ténynek a tudatában, hogy összesen 16 féle státusz szerepelt a kitöltők között – hogy a kérdőívet alapvetően a cégek és az egyéni vállalkozók töltötték ki, azaz őket mozgatta meg leginkább a dolog. Persze ez nem meglepő, tekintettel arra, hogy őket érinti leginkább!

 

Nem meglepő módon kórházigazgatóként, állami cégvezetőként és önkormányzati vezetőként senki sem töltötte ki a kérdőívet, pedig lett volna lehetősége rá. Összesen 11 Facebook oldalon volt megosztva a kérdőív és 1200 célzott emailt küldtünk ki.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emberek kevesebb, mint 10 %-a érezte úgy, ki kellene töltenie egy COVID-19-ről szóló kérdőívet.

 

Ez öt dolgot jelenthet:

1. Nem kapták meg az emailt (ezt igen nehezen hisszük el)
2. Nagyon kicsik vagyunk, nem tartottak bennünket érdemesnek, hogy kitöltsék az általunk kreált kérdőívet
3. Az embereknek tele van a cipője a COVID-19-cel, azaz az új koronavírussal
4. Az embereknek tele van a cipője a kérdőívekkel általában
5. Súlyos nyereményeket kellett volna felajánlanunk másokhoz hasonlóan (amit aztán sosem adtunk volna oda)

 

Ehhez képest, az a 16 különféle foglalkozási státusz, felöleli a magyar foglalkoztatáspolitika legalább háromnegyedét! Vezetők közül, a civilszervezeti vezetők aktiválták magukat a leginkább, de a munkavállalók közül ne hagyjuk ki azokat, akik állami cégnél munkavállalók, azokat sem, akik önkormányzati munkavállalók és persze azokat sem, akik nyugdíj mellett dolgoznak!

Ez egy figyelemreméltó adat, hiszen akik nyugdíj mellett dolgoznak, azoknak az aránya az egészhez képest, 8,33 %. Hogy ez sok, vagy kevés, azt az olvasókra bízzuk.

 

A száraz tények:

• Egyéni vállalkozóként - 15 fő
• Versenyszférabeli vállalkozás, cég képviselőjeként - 14 fő
• Versenyszférabeli munkavállalóként - 28 fő
• Civilszervezeti vezetőként - 3 fő
• Civilszervezeti munkavállalóként - 4 fő
• Kórházi munkavállalóként - 2 fő
• Állami cégnél munkavállalóként - 9 fő
• Önkormányzati munkavállalóként - 8 fő
• Nyugdíjasként, aki munka mellett dolgozik - 9 fő
• Nyugdíjasként - 8 fő
• Közalkalmazottként - 3 fő
• Munkanélküliként - 2 fő
• Alapellátásban dolgozóként - 1 fő
• Álláskeresőként - 1 fő
• Diákként - 1 fő
• Közfoglalkoztatottként - 1 fő

 

Nem töltötték ki, pedig lehetőségük lett volna rá:

• kórházigazgatóként dolgozó
• állami cégvezetőként dolgozó
• önkormányzati vezetőként dolgozó

 

2. Ön melyik nemhez tartozik?

A kérdőívet 61 nő és 47 férfi töltötte kis, ami nagyjából megfelel a társadalombeli ivararányoknak, tehát semmi izgalmasat nem találtunk benne. Magyarországon tudvalevőleg több a nő, mint a férfi. Az más kérdés, hogy hány nő van vezető pozícióban.

Ez alatt azt értem, hogy ténykedése milliók életét befolyásolja nap, mint nap! Aki tudja a választ, az írja meg nekünk! Felajánlani nem tudunk érte semmit, egy köszönő szón kívül. Ennél a kérdésnél maximum az lehetett az érdekesség, hogy senki nem tartotta magát a nőhöz és a férfihoz képest, más nemi identitásúnak.

 

A száraz tények:

• nő - 56.48 % - 61 fő
• férfi - 43.52 % - 47 fő
• más a nemi identitású nem volt

 

3. Ön hol lakik?

A bevezetőben említettünk néhány számot ebből a kérdésből. Az nem meglepő, hogy a Budapestiek válaszoltak leginkább, hiszen ők a legérintettebbek a járványban és az azt övező intézkedésekben is, mégpedig (a szerkesztők véleménye szerint) hátrányosan. Azt már tudjuk a mai híradásokból (2020.05.12. kedd), körülbelül 1 % a valószínűége annak, hogy egy Budapesti találkozik az utcán olyannal, aki COVID-19 fertőzött.

 

Számoljunk csak: ha Budapest a legfertőzöttebb régió, akkor mennyi lehet ugyanennek a valószínűsége ennek a többi megyében! Mondjuk ezt annak tényében, hogy a szerkesztők maximálisan betartják a COVID-19 előírásokat és mindenkit arra buzdítanak, hogy tegyék ugyanezt, tehát elsősorban maradjanak otthon, ha tehetik, de ha mégsem, akkor hordjanak maszkot és ne menjenek közelebb máshoz, mint másfél méter.

Majdnem elfelejtettük: ha valami tünetet vélnek felfedezni magukon, ha még van rá pénzük, akkor teszteltessék le magukat a magán egészségügyben, ott van esélyük arra, hogy 1-2 napon belül elvégzik ezt.

 

Talán nem véletlen, hogy ahonnan nem jött kitöltés, az döntő többségében a keleti országrészben helyezkedik el (négy megye), igaz, nem az volt a kérdés, hogy hány szegényt ismer személyesen. De ne legyük igazságtalanok, hiszen egy megye az Észak-Magyarországi régióhoz, egy megye a Közép-Magyarországihoz, egy pedig a Nyugat-Magyarországihoz tartozik.

 

A száraz tények:

• Külföld - 5.56 % - 6 fő
• Budapest - 44.44 % - 48 fő
• Baranya - 11.11% - 12 fő
• Békés - 0.93% - 1 fő
• Csongrád - 0.93% - 1 fő
• Fejér - 10.19 % - 11 fő
• Győr-Moson-Sopron - 2.78% - 3 fő
• Hajdú-Bihar - 1.85 % - 2
• Heves - 2.78 % - 3 fő
• Nógrád - 0.93% - 1 - fő
• Pest - 13.89 % - 15 %
• Tolna - 1.85 % - 2 fő
• Veszprém - 1.85 % - 2 fő
• Zala - 0.93 % - 1 fő

 

Amelyik megyéből nem érkezett kitöltés:

• Borsod-Abaúj-Zemplén
• Bács-Kiskun
• Jász-Nagykun-Szolnok
• Komárom-Esztergom
• Somogy
• Szabolcs-Szatmár-Bereg
• Vas

 

4. Ön hány éves?

Ennél a kérdésnél azért már jóval árnyaltabb volt a kép, hiszen 18 évtől, 75 év felettiig, mindenki szerepel a kitöltők között. A 18-25 éves korosztályt és a 75 év felettieket kivéve, majdnem egyforma arányban töltötték ki az emberek a kérdőívet.

 

A prímet azért a 26 és 55 év közöttiek viszik, összesen 67,6 %-kal, ők a leginkább érintettek a járványban (munkaügyileg), de természetesen nem írunk le senkit, mert mindenki egyformán számít és mindenkit egyformán érintenek az intézkedések.

 

Figyelemre méltó, mennyi nyugdíjas van, olyan is, aki nyugdíj mellett dolgozik és olyan is, aki nem! Az feltétlenül elgondolkodtató, hogy a válaszadók közül legtöbben, a 46-55 év közötti korosztály voltak, pedig igazán homogén volt a megjelentetők és a felkeresettek köre is. Nagyon szorosan követik őket a 36-45 közötti korosztály, majd őket a 26-35 év közötti korosztály.

 

Miért mondom, hogy elgondolkodtató? Talán mert fiatalon az ember nem olvassa azokat a híradásokat, információkat, amiket a mi korunkban és mi ezt sok esetben tévesen ítéljük meg, azt gondoljuk, a nálunk fiatalabban felületesek, pedig nem. Szimplán teljesen más asz érdeklődési körük.

A száraz tények:

• 18-25 - 2.78 % - 3 fő
• 26-35 - 19.44 % - 21 fő
• 36-45 - 22.22 % - 24 fő
• 46-55- 25.93 % - 28 fő
• 56-65 - 15.74 % - 17 fő
• 66-75 - 11.11 % - 12 fő
• 75 feletti - 2.78 % - 3 fő

 

5. Ön elvesztette a munkáját az elmúlt két hónapban?

Ennél a kérdésnél egyértelműen megállapíthattuk, hogy a híradások nem hazudnak. Tényleg vannak olyan emberek, akik a járványnak köszönhetően veszítették el az állásukat, a munkájukat. Egy ember is sok, nemhogy közel 16 %, azaz 17 ember a 108-ból! Gondoljunk csak bele: száz emberből, legalább 15 ember elveszítette az állását az elmúlt két hónapban! Vár rájuk a közfoglalkoztatotti élet vagy a Magyar Honvédség a híradások szerint, mihelyt lejárt a három hónapos munkanélküli ellátás.

 

Egy biztos: legkésőbb augusztusban, aki nem talál munkát, az kuncsoroghat majd a helyileg illetékes polgármesternél vagy egy egy-két-három csillagos valakinél munkáért. Aki meg nem kap, azzal a fene se tudja mi lesz. Mi legalábbis elképzelni sem tudjuk. Akinek van ötlete, írja meg nekünk, legyen szíves, ajándékra nem tartva igényt, mert arra úgysem futja.

A száraz tények:

• igen, elvesztettem a munkámat - 15.74 % - 17 fő
• nem vesztettem el a munkámat - 84.26 % - 91 fő

 

6. Ön ismer olyat, aki elveszítette a munkáját az elmúlt két hónapban?

Ez a kérdés igazán szíven ütött bennünket. 100 emberből 74 ember hallott olyanról, aki elveszítette a munkáját az elmúlt két hónapban. Mondhatnánk, hogy no comment, de hát az a dolgunk, hogy a kérdéseket értékeljük. Ennek megfelelően, kísérletet teszünk erre is, mihelyt helyreáll a légzésünk.

 

Na, kezdjük. Lehet, hogy akik válaszoltak, olyan környezetben élnek, ahol hullottak az emberek a munkahelyükről a járvány által, mint asztalosműhelyben a fogács, ám ezt nehezen hisszük. Sokkal inkább az gondoljuk, hogy ez nem a válaszadók közvetlen környezetében történt, hanem hallottak különböző információkat a járvány híradásaiban. És azt is gondoljuk, hogy magukat nem sorolták bele a nagy egészbe. Azt gondoljuk tehát, hogy jól működik a járvány-híradó, mindegy melyik oldalról hallgatják azt, mindegy melyik orgánumban.

 

Persze kényelmesebb ezt gondolni, minthogy a válaszadók a saját bőrükön tapasztalták mindezt, meg is maradunk ebben a hitben. Azt kell mondanunk az erre a kérdésre adott válaszokra, hogy sokkal súlyosabb a helyzet, mint azt gondoltuk volna a kérdőív kibocsátása előtt.

A száraz tények:

• igen, ismerek - 74.07 % - 80 fő
• nem ismerek - 25.93 % - 28 fő

 

7. Ön munkahelyet váltott az elmúlt két hónapban?

A tények makacs dolgok. A válaszadóink közül, mindössze ketten váltottak munkahelyet. Ha ebbe belevesszük a munkanélkülieket, az aktív álláskeresőket, az egyszem diákot és a nyugdíj mellett semmit sem dolgozó nyugdíjasokat, akkor ez a szám persze nem 106 fő, hanem „csak” 94 fő.

 

Akkor sem tudjuk hova tenni azt, hogy 17 ember elveszítette a munkáját, miközben csak ketten váltottak munkahelyet? Ezen sokat kellett gondolkodnunk és a legvadabb elméletek születtek meg az agyunkban. Esetleg az állás nélkül levők egyik lábukról a másikra álltak, esetleg átmentek az utca egyik oldaláról a másikra, ezáltal – izzadtságszagúan, de – megvalósulhatott a feltett kérdésre adott válasz. Esetleg úgy vesztették el az állásukat, hogy állományban maradtak, de fizetés nélkül, mint a kölcsönadott munkavállaló?

 

Ez bizony további gondolkodást igényló feladat, de az adatokat – ígéretünkhez híven - közzé kell tenni, ezért ezt most nem tudjuk megválaszolni, de ha valakinek sikerül, az küldjön emailt nekünk! Ajándék - tudják - nuku!

 

A száraz tények:

igen, munkahelyet váltottam - 1.85 % - 2 fő

nem váltottam munkahelyet - 98.15 % - 106 fő

 

 

8. Hogyan alakult a keresete az elmúlt két hónapban?

Érdekes, hogy a nekünk válaszolók fizetése nem azt mutatja, mint amiről szólnak a híradások, hogy sok embernek csökkent a fizetése a járvány jóvoltából. A mi válaszadóinknak közel 40 %-a keres kevesebbet, 23,12 %-a jelentősen kevesebbet keres, mint a járvány előtt. Persze nem kevés a népesség közel negyede, aki jelentősen kevesebbet keres, mint a járvány előtt.

 

A válaszadók 5.55 %-a viszont többet keres, mint ennek előtte és pontosan 50 %-os mértékben, 54 embernek, egyáltalán nem változtak a fizetése a járvány következtében, ami ha figyelembe vesszük a kitöltők foglalkozási státuszát, bizony van köztük munkavállaló bőven, tehát nem minden ágazatban csökkentek a fizetések az elmúlt két hónapban.

 

Persze valamitől nagyon sok biciklis futár lett hirtelen, de ezeknek jelentős része, alighanem munka mellett végzi ezt a foglalkozást, ezzel megvalósul az is, hogy többet keress és az is, hogy nemváltott munkahelyet, hiszen a munkahelye maradt a régi. Ha nem volnának a kérdőívek anonim jellegűek, kereszttábla elemzéssel sokkal több információt nyerhetnénk ki az adatokból, de majd legközelebb.

 

A száraz tények:

 

• ugyanannyi maradt a keresetem - 54 fő
• valamelyest nőtt a keresetem - 3 fő
• jelentősen nőtt a keresetem - 3 fő
• valamelyest csökkent a keresetem - 16 fő
• jelentősen csökkent a keresetem - 25 fö
• nem volt keresetem: 4 fő
• megszűnt a keresetem: 2 fő

 

Kommentek, amik a válaszok mellé születtek:

• Az infláció miatt csökkent az értéke!
• A félévi bónusz el fog maradni!

 

9. Volt olyan kormányzati intézkedés, amely pozitív volt önre nézve?

A 9. és a 10. kérdésre adott válaszok igen tanulságosak voltak számunkra, hiszen a kettő együtt szerves egységet alkot, ezért megkíséreljük a két kérdést együtt elemezni. Nos, a két kérdés egymás ellentettje, mégis más és más eredmények születtek mindkettőre. Az egyikben arra voltunk kíváncsiak, volt-e olyan kormányzati intézkedés, amely pozitív a válaszadóra nézve, a másikban pedig arra, hogy volt-e olyan, amely negatív. Amikor a pozitív kormányzati intézkedésre kérdeztünk rá, akkor 30 ember válaszolta, hogy igen, volt, 78 ember pedig azt, hogy nem volt. Ellenben amikor a negatív kormányzati intézkedésre kérdeztünk ré, akkor 50 fő válaszolta azt, hogy volt és 58 fő azt, hogy nem volt.

 

Namármost… Itt azért jól látható, hogy amikor pozitív szövegkörnyezetben kérdeztünk a kormányzati intézkedésekre és amikor negatív szövegkörnyezetben, akkor bizony jelentős eltérések tapasztalhatók. Mérhető, mégpedig 28 fő. De hova tűnt Damon Hill…?

Egy kicsit zavarba jöttünk a kér kérdés válaszaitól, de igazán csak akkor, amikor szembe találkoztunk egy harmadik idevágó, méghozzá a 13. kérdéssel, miszerint összességében inkább negatívnak, vagy inkább pozitívnak tartja-e a kormány intézkedéseit. A válasz szerint 62 ember inkább negatívnak tartja a kormányzati intézkedéseket.

 

Akárhogy is számoljuk, itt is több van 12 fővel azok között, akik inkább negatívnak tartják a kormányzati intézkedéseket, mint, amikor pozitív szövegkörnyezetben kérdeztük mindezt. Te jó isten! Tényleg ennyit számít a szövegkörnyezet jellege? Talán ki kellene próbálni. Kreálni egy olyan kérdőívet, ami csupa pozitív szövegkörnyezetű, és egy olyan kérdőívet, amely csupa negatív szövegkörnyezetű kérdést tartalmaz, mindkettőben ugyanazokat a kérdéseket feltéve, a szövegkörnyezet jellegéhez fazonírozva a kérdéseket. Kíváncsiak lennénk, az biztos, lehet, hogy ez lesz a következő projekt?

 

Summa summárum, a kérdésre adott válaszok szerint, 30 fő azt válaszolta a magyarok közül, hogy volt pozitív kormányzati intézkedés rá nézve, 78 fő pedig azt, hogy nem volt pozitív kormányzati intézkedés. Ugyanez a válasz 10. kérdésnél úgy hangzott, hogy a válaszadó magyarok közül 50 fő szerint volt rá nézve negatív kormányzati intézkedés és 58 válaszadó magyar szerint nem volt ránézve negatív kormányzat intézkedés. Ki érti ezt…?

 

Egy dolog tényszerű, mégpedig az, hogy - egyik adat szerint, ami sicher, hiszen ezt mutatják a számok -  a magyarok 46,3 %-a szerint volt ránézve negatív kormányzati intézkedés, a másik adat szerint pedig a magyarok 72,2 %-a szerint volt ránézve negatív kormányzati intézkedés.

 

Mindegy melyiket nézzük, válságkezelésből a kormány érdemjegye elégtelen, hacsak nem elvhű baloldaliakból állt a kitöltők köre, aminek annyi esélyt adunk, mint Szálasi Ferencnek életben maradni a főtárgyalás után. Persze lehet, hogy majd most fog megtáltosodni a magyar kormány és hirtelen filantróppá válik minden barnanyelvű, elvhű csinovnyikja, bár erre körülbelül annyi az esély, mint fentebb már latolgattuk az esélyt egy másik aspektusból.

De lehet, hogy bennünk van a baj és félreértünk valamit, de ahhoz igen sok intelligencia kvócienst kellene a kukába dobnunk, hogy ennek legalább tizednyi esélye legyen. (Bocsánat, ez kissé politikai ízűre sikeredett, pedig csak vegytiszta realizmus volt!)

 

A száraz tények:

• igen, volt - 27.78 % - 30 fő
• nem volt - 72.22 % - 78 fő

 

10. Volt olyan kormányzati intézkedés, amely negatív volt önre nézve?

Lásd a 9. pontban a magyarázatot!

 

A száraz tények:

• igen, volt - 46.30 % - 50 fő
• nem volt - 53.70 % - 58 fő

 

11. Melyik kormányzati intézkedést tartja magára nézve pozitívnak? (csak akkor kell válaszolni rá, ha a 9. kérdés válasza „igen, volt”)

 

Erre a kérdésre a válaszadók a saját szavaikkal válaszoltak, hiszen arra voltunk kíváncsiak (amellett, mi érintette pozitívan), hogy a válaszadó hogy nevezi ezeket az intézkedéseket!

 

Ennél  a kérdésnél éppen 30 db kormányzati intézkedés lett név szerint megemlítve, ami a gyakorlatban összesen 12 db pozitív kormányzati intézkedést jelentett a válaszadóink részéről. A mi válaszadóink tehát, 12 db, rájuk nézve pozitív kormányzati intézkedést tudtak többé-kevésbé helyesen megemlíteni a több tucat közül.

 

A száraz tények, ahogy azt a válaszadók gondolták, csak a sorrendet állítottuk be:

• Hitelmoratórium. hét alkalommal említve
• KATA adómentesség, öt alkalommal említve
• Járulékcsökkentés, négy alkalommal említve
• A jövedelem kiegészítés, három alkalommal említve
• Sávos bolt nyitva tartás, két alkalommal említve
• Állami segély, két alkalommal említve
• Kijárás korlátozása, két alkalommal említve
• Az idősebbek védelme vásárlásnál, a kötelező maszk előírása
• GYES meghosszabbítás
• Az MSC diplomámat megkaptam nyelvvizsga nélkül is
• Turisztikai ágazat adókedvezménye
• Az otthon maradás, sokkal könnyebb az utakon közlekedni.

 

És egy kuriózum, vágás nélkül:

• A könnyítés, de igazából nem oldotta meg a problémát, mert megcsappantak a megrendelések. És azt se gondolom, hogy arra a pártízezer forintra nekem lett volna a legnagyobb szükségem, és nem valakinek, aki komolyabb nélkülözésben tengődik.

 

12. Melyik kormányzati intézkedést tartja magára nézve negatívnak? (csak akkor kell válaszolni rá, ha a 10. kérdés válasza „igen, volt”)

Erre a kérdésre a válaszadók a saját szavaikkal válaszoltak, hiszen arra voltunk kíváncsiak (amellett, mi érintette negatívan), hogy a válaszadó hogy nevezi ezeket az intézkedéseket!

 

Ennél  a kérdésnél éppen 58 db kormányzati intézkedés lett név szerint megemlítve, ami a gyakorlatban összesen 19 db negatív (és 2 db valahogy ide került nem negatív) kormányzati intézkedést jelentett a válaszadóink részéről. A mi válaszadóink tehát, 19 db, rájuk nézve negatív kormányzati intézkedést tudtak többé-kevésbé helyesen megemlíteni a több tucat közül.

 

A száraz tények, ahogy azt a válaszadók gondolták, csak a sorrendet állítottuk be:

• A budapestieket aránytalanul korlátozó kijárási korlátozások, kilenc alkalommal említve (pl. „Belvárosban, emeletes házban lakom, és a nyaralóban tudnék levegőhöz jutni”)
• Az orvosi ellátás szervezetlensége, kilenc alkalommal (pl. "Munkahelyemből COVID-ellátó hely lett, sok beteget haza kellett küldeni a terápiák befejezése előtt. Közben meg többnyire üresek az ágyak" vagy "Nem mehettem immunológiai vérvételre, és neodopass infúzió is fontos lenne")
• Iskolabezárások és a felkészítés és felkészülés nélküli online oktatás elrendelése (pl. "Nem egységesített az óvodák helyzete"), öt alkalommal említve
• Pénzelvonások Budapesttől és a fővárosi kerületektől (pl. „Ingyenes parkolás” és "Önkormányzati elvonás miatt nem lett béremelés, nem lesz jutalom, valamint cafeteria sem"), négy alkalommal
• Bértámogatási pályázat hiányosságai, négy alkalommal
• Az üzletek korlátozott nyitva tartását, az idősávos meghatározás, négy alkalommal
• Nincs nyílt kommunikáció, a statisztikai adatok ellenőrizhetetlenek (manipuláltak?), három alkalommal
• Egyéni vállalkozóként rám nem vonatkozik a KATA adózás elengedése (más egyéni vállalkozóknak 3 hónapra elengedték), 2 alkalommal
• Rendezvények, képzések betiltása, két alkalommal
• A Pest megyei kijárási korlátozás megtartása, két alkalommal
• Nem érintett negatívan egyik kormányzati döntés sem, két alkalommal
• Konyhák, éttermek bezárása
• Az álláskeresési segélyt továbbra is csak 3 hónapra támogatják
• Olyan rendeletek, amellyel a Kormány felhatalmazta magát (képviselőjeként: a miniszterelnököt), hogy időbeli korlátozás nélkül fenntarthatja a vészhelyzetet. Ugyanígy az, hogy ez idő alatt "egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat." Az önkormányzatoknak többlet feladatokat kell ellátniuk, miközben sorozatos elvonások vannak. Emiatt a későbbiekben a kerületi önkormányzat, a korábban tervezett feladatai közül olyanokat lesz kénytelen elhagyni, amelyek hátrányosan érintenek (egészségügyi, szociális ellátás, kulturális terület).

 

És kuriózumok, vágás nélkül:

• Amiket a rendeleti kormányzás címszó alatt hoztak
• Morálisan aggaszt az országban kialakuló létbizonytalansági helyzet
• Minden döntés negatívan érintett
• Lehet negatívan is szemlélni a dolgokat, én inkább mindent pozitívan fogadok, vagy a jó oldalát nézem a dolgoknak
• A felhatalmazási törvény szerintem sokakat elbizonytalanított a jövőben várható tendenciákkal kapcsolatosan, de a legnagyobb gond szerintem aktuálisan a forint esése, amit nem tudtak/akartak kivédeni. Ezen hatalmasat buktam én is, és ebben az országban szinte mindenki.
• Munkáltatóm maga is a munkavállalókat védi a kormány, cinikus magatartása ellen
• Általában nem azonos elbírálás alá esnek a magyarországi munkáltatók, a könnyítéseket figyelembe véve. A "Kurzarbeit" fogalmát itthon "viccesen" vagy teljesen félre értelmezik és maximalizálják az összeget (lásd: UK, Németország)

 

13. Összességében inkább pozitívnak vagy inkább negatívnak tartja a magyar kormány intézkedéseit, munkavállalói szempontokat figyelembe véve?

Ennek a kérdésnek a lényegi részéről esett már szó a 9. pontban. A mi számunkra az a tanulsága, hogy amint lehetőséget adunk a „píszíségre”, a magyarok egy része azonnal él is vele. Hiába no, ez mintha a vérünkben lenne, pedig itt aztán semmi nem gátolt senkit abban, hogy szabadon elmondhassa a véleményyét, legyen az jobboldali, vagy baloldali, mindkettő helyet kapott volna, ha előfordult volna ilyen. Azért lett volna rá alkalom a megfelelő helyeken.

 

Ezzel együtt, a magyarok több, mint 57 %-a, inkább negatívnak tartja a kormány intézkedéseit és csak 13 %-a tartja a magyar kormány intézkedéseit egyértelműen pozitívnak. És egy kicsit ebből az oldalból is, egy kicsit abból az oldalból is lecsippentve, közel 30 % választotta a „píszít”, ahogy arra lehetősége adódott. Megértjük, hiszen nem tudhatjuk hol, és főleg azt, hogy milyen gépen töltötték ki a válaszadók ezt a kérdőívet.

 

Ettől függetlenül, még mindig több, mint négyszer annyian érzik magukra negatívnak a magyar kormány márciustól datálódó intézkedéseit, mint pozitívnak, bár elképzelhető, hogy a magyarok, de a válaszadók biztosan (?), az elmúlt 10 évről tettek kinyilatkoztatást.

 

A száraz tények:

• inkább pozitívnak tartom a kormány intézkedéseit - 12.96 % - 14 fő
• inkább negatívnak tartom a kormány intézkedéseit - 57.41 % - 62 fő
• sem pozitívnak, sem negatívnak nem tartom a kormány intézkedéseit - 29.63 % - 32 fő

 

14. Ön átesett COVID-19 (új koronavírus) szűrésen az elmúlt két hónapban?

Érdekes válaszok születtek erre a kérdésre. Körülbelül annyi beteget szűrtek a válaszadók közül, ami megfelel az országos átlagnak, viszont többen voltak karanténban a válaszadóink közül, mint az országban. Ez azt is jelentheti, hogy válaszadóink sokkal óvatosabbak, mint az országos átlag, de azt is, hogy egy kicsit jobban félnek.

 

Az persze megnyugtató, hogy senki nem volt fertőzött a válaszadók közül. Azzal az adattal viszont nem tudunk mit kezdeni, hogy a kapott adatok szerint 16 %-ot nem szűrtek meg, ezt mégsem tudjuk semmilyen logika mentén kiolvasni az adatokból, tehát valamit nagyon félrehallottak a válaszadóik. Valószínűleg úgy gondolták, hogy aki önkétes karanténba vonult, az egyenértékű a szűréssel, pedig nem. De nekünk akkor sem jönnek ki az eredmények, ha ezeket úgy értem, mint a kitöltőink, akárhogy akarjuk.

Igaz, így szinte statisztikai hibahatáron belüli az eltérés (tehát minden bizonnyal ez lehet a magyarázat), de egy igazi statisztikus ebbe nem nyugszik bele és mindenképpen a végére kíván járni, ha van rá lehetősége, de akármilyen furcsán hangzik, az anonimitás megakadályoz bennünket, mert nem tudjuk azonosítani a válaszadókat.

 

Az így kapott adatokból minden bizonnyal ki tudtuk volna olvasni a megfelelő válaszokat, de legalábbis azokat, hol tévedtek a válaszadóik. Érdemes elolvasni a válaszok mellé született kommenteket is, nagyon maiak és nagyon magyarok, mondjuk mi, hiszen ezek a kommentek a világ bármelyik részén születhettek volna (kicsit jobban ismerve a témát az átlagnál), de mi magyarok vagyunk (Hihetetlen mi?), itt lakunk, nekünk is ez a hazánk.

 

A száraz tények:

• igen, átestem szűrésen, negatív lett - 2.78 % - 3 fő
• igen, átestem szűrésen, pozitív lett - 0.00 % - 0
• nem, nem volt szűrésem - 81.48 % - 88 fő
• szűrés nélkül kerültem karanténba - 0.93 % - 1 fő
• önkéntes karanténban voltam - 14.81 % - 16 fő

 

Kommentek, amik a válaszok mellé születtek:

• Nem estem át szűrésen, pedig valószínűleg enyhe lefolyással bár, de megbetegedtem.
• Pozitív fertőzött kontakt személye voltam, mégsem teszteltek.
• Idősek Otthonában élő, balesetet szenvedett, kórházba került rokonomat sem bekerüléskor, sem hosszabb ottléte alatt (10 nap), sem a kibocsátása után nem tesztelték, hanem visszavitték az Idősek Otthonába.

 

15. Amennyiben átesett COVID-19 (új koronavírus) szűrésen az elmúlt két hónapban, azt ki finanszírozta?

 

Erre a kérdésre senki sem válaszolt! Tehát a finanszírozás témája tabu, pedig az a két ember, aki átesett szűrésen, igazán válaszolhatott volna, nem is igazán értjük, hogy miért nem.

 

 

16. Meghalt valaki a közvetlen környezetében COVID-19 (új koronavírus) fertőzés következtében?

Itt nincs sok magyarázni való. 5 ember közvetlen környezetében meghalt valaki. Ez szinte teljesen megfelel a magyar átlagnak, tehát a válaszadóink teljesen megfelelnek az itthoni mintának.

 

A száraz tények:

• igen, meghalt - 4.63 % - 5 fő
• nem tudok róla - 95.37 % - 103 fő

 

17. Került valaki a közvetlen környezetében COVID-19 (új koronavírus) fertőzés következtében karanténba?

Az viszont egészen biztosan magasabb szám, hogy a magyarok pontosan negyedének karanténba került egy közeli hozzátartozója. Gondoljunk bele, ez a magyar lakosság tekintetében 2.450.000 főt jelentene. A mi válaszadóink eltérnek a magyar átlagtól, bár amilyen belterjes ez az ország, még az is lehet, hogy a mostanig karanténba kerülteket az ország egynegyede ismeri, de ennek kicsi a valószínűsége. Szóval maradjunk annyiban, hogy a válaszadóink ebből a szempontból kicsit különlegesebbek az átlagnál.

Még közelebb az igazsághoz az lehet, hogy annyira hiányos/rossz/homályos a magyar adatszolgáltatás, annyira nagy a bizonytalanság ebben a témában, hogy egyszerűen bárki bármit mond, azt kénytelenek vagyunk elhinni és most nem a válaszadóink szavát vontuk kétségbe, hanem a magyar adatszolgáltatást.

 

A száraz tények:

• igen, került közeli ismerősöm karanténba - 25.00 % - 27 fő
• nem került senki karanténba, a közeli ismerőseim közül - 75.00 % - 81 fő

 

18. Ön részese volt az elmúlt két hónapban rendőri intézkedésnek a COVID-19-cel összefüggésben?

Sokat hallani mostanság a rendőri aktivitásról, sokszor képviselőkkel szemben is. Mi több, a rendőrség illetékese naponta elsorolja élőben, egyenesben, hogy az előző napon hány esetben intézkedtek a munkatársai, tehát tisztában lehetünk azzal a ténnyel, hogy a mi válaszadóink lényegesen jogkövetőbbek, mint a magyarok általában.

 

Ez a 3.7 % a válaszadóink esetében legalábbis ezt mutatja. Reménykedünk, hogy válaszadóinkat semmilyen atrocitás nem érte, de ha ez így lenne, akkor azt emailben írja meg nekünk! Ajándék nem jár érte.

 

A száraz tények:

• igen, részese voltam - 3.70 % - 4 fő
• nem voltam részese - 96.30 % - 104 fő

 

19. Ön szerint mikor áll helyre (a COVID-19 előtti állapotba) a magyar gazdaság?

Elég vegyes ennél a kérdésnél válaszadóink véleménye. Ez egy vegytisztán gazdasági kérdés, amire meglepő válaszok érkeztek. A legtöbben azt jelölték meg, hogy 2022-ben áll helyre a magyar gazdaság, aminek van valami realitása. Ezt követi 2021, ami egy kicsit (szerintünk) merész vállalás lenne, annak fényében feltétlenül, hogy a világ vezető közgazdászai is elég óvatosak ebben a kérdésben, 2022-re, vagy későbbre helyezik a helyreállás dátumát. Harmadik helyen van a legmeglepőbb válasz, miszerint a válaszadók jelentős része azt mondja, hogy sohasem fog a járvány előtti állapotokhoz visszatérni a magyar gazdaság.

 

Ha belegondolunk, hogy a spanyolnáthát (118 millió halott világszerte) is túléltük és a gazdaság erősebb lett, mint annak előtte, hát akkor ez igen pesszimista hozzáállás. Negyedi helyen áll a 2024 után válasz. Ez most nagyon realistának tűnik, de reményeink szerint, ennél azért hamarabb találnak megoldást a gazdaság újra indítására s rendbetételére, függetlenül a (remélhetőleg) 2022-es választásoktól. Ötödik helyen áll 2024 és az utolsó helyen a 2020-as év szerepel, ami alighanem így is van, tehát idén biztosan nem áll helyre a magyar gazdaság, ezt mondja minden okos és mintha a kormány sem bízna benne annyira, legalábbis hiányzik a kincstári optimizmus, ami jól megfigyelhető, az eleve vesztes ügyekben is.

 

A száraz tények:

• szerintem soha - 18.52 % - 20 fő
• szerintem ebben az évben - 4.63 % - 5 fő
• szerintem 2021-ben - 25.93 % - 28 fő
• szerintem 2022-ben - 28.70 % - 31 fő
• szerintem 2024-ben - 9.26 % - 10 fő
• szerintem 2024 után - 12.96 % - 14 fő

 

20. Ön szerint lesz második hulláma a COVID-19 (új korona) vírusnak?

Válaszadóink kicsivel több, mint háromnegyede szerint lesz ennek a járványnak második szakasza is egy kicsit később, még ebben az évben. A hivatalos szervek mindent megtesznek a vírus elleni vakcina előállításáért, időt, pénzt és egyéb erőforrásokat nem kímélve, versenyt futva az idővel. Mindazonáltal mértékadó források, akik kivétel nélkül tapasztalt virológusok, azt mondják, legkorábban jövőre lehet valami az ellenszerből, bárki, bármit mond, illetve remél. Egy kicsit mi is ebben hiszünk.

Véleményünk szerint - maradéktalanul egyetértve bölcs válaszadóinkkal – igen, biztosan lesz a járványnak második hulláma és ellenszert valamikor a jövő évben fognak ellenében piacra dobni, ami rohadt drága lesz, egy kicsit behozva a vírusra fordított összegekből. Tartsuk szárazon a puskaport…

A száraz tények:

• igen, lesz - 76.85 % - 83 fő
• nem lesz - 23.15 % - 25 fő

 

A statisztikát letöltheti egyben, pdf formátumban is, tegye meg!

 

COVID-19 kérdőív elemzése, letölthető pdf-formátumban!