Sose tagadd...
Egy vers.
Prémium szolgáltatások!
Egy vers.
Egy kis emlékezés, spontán... Emlékezés a nyolcvanas évek közepe tájékára.
Betonozunk. Röhögünk. Fürdünk a nyári záporban. Szárítkozunk a napsütésben. Nyulasi jókat gittel a Baltás budijában. Petánszki fut a darazsak elől. Talpig habos! Víz? Na, az nincs.
COVID-19 blog
35 éve írok. Leginkább senkinek. Esetleg magamnak. Esetleg az íróasztalfióknak. A fene tudja. Most úgy döntöttem, hogy megmutatom az írásaimat! Előbb-utóbb, majd megtalálják a saját közönségüket...
A blognak semmi köze a COVID-19-hez (közkeletű nevén: új koronavírus), de ez változhat, sosem lehet tudni. Ez a név nagyon aktuális, talán írás is akad majd hozzá!
Apropó! Légy szíves, keress hibát, és, ha találsz, azt küldd el nekem, hogy javíthassam!
Ha adni akarsz az irodalomnak:
Szavazás