Egy kis előzetes az érdeklődőknek: Hirtelen hatalmas ütés érte a vállát, a dörrenést csak utána hallotta meg. Megtántorodott, majd hatalmas lendülettel ugrott a torkolattűz irányába. Az orvlövész egy fán ült. Teddy megragadta a fa alsó ágát és felhúzta magát rá, egy szépen kivitelezett teljes fordulattal. A lábait ollóként használva átfogta a lövész nyakát, aki mire a földre huppant, már csak egy néma hulla volt. Most már visszavonhatatlanul felfedezték. Mindenhonnan lövések csattantak, de ő kihasználva a sötétséget, a fegyveresekre rontott. Néhány pillanat elteltével ütések, rúgások zajával vegyes halálsikolyok, nyögések, káromkodások fűszerezték a lövések zaját. A Tornádó derekasan dolgozott. Az előbb kivégzett támadóját a magasba emelve, élő pajzsként maga elé tartva indult meg az össze-vissza lövöldöző gonosztevők felé, hogy gyorsan letudja idekint a dolgot.

Nekem úgysem volt jó kedvem. Már nem emlékszem, mi volt a bajom, talán az aktuális nihil költözött belém akkoriban! Artikulálatlan üvöltés zökkentett vissza a valóságba. Rohanni kezdtem a hang irányába és mikor kiértem egy nagyobb füves térre, borzongatón gyönyörű látvány tárult a szemem elé.