Ma az első szám, amikor bekapcsoltam este a rádiót, a Hotel California volt. Egyből eszembe jutottak a végtelen hosszú, gyönyörű káni esték, éjszakák.

Kán. Csak igy, egyszerűen. Egyfajta fizikai és szellemi zsongás a nyolcvanas évek közepe tájékán. Te atyaisten! Mekkora esemény volt mindannyiunk életében egy-egy káni hétvége. A teljesen romos házak, a szinte megbontahatatlan bozót, a csodálatos csend, az elhanyagoltság, a szeretet, az elmúlás és az újjászületés. Ez mind-mind Kán!

Az első benyomás a pusztulat. Ám valahogy mégis megnyugtató ez a pusztulat. Az első éjszaka a nagyon hideg cselédszobában, hatan. Én a Horváth Zolival egy kis ágyon szorongtam. Kegyetlenül fáztunk, de jókat röhögtünk. Lajos első blikkre: „Öreg Hobó” – villant az eszembe.

Kóstolgatások, viták, barátságok, születésnapok, szerelmek. Doboli gitározik a tűz mellett. Mi bámuljuk. Éneklés. Valami elvont szomorúság. Elza dobálja a Misi bácsi kecskéjét. Mi röhögünk. A Kocsis Zsolti szokás szerint nyafog. Mert főzni akar. A lányok elkergetik.

Mi hordjuk a fát az erdőről. Kurucz Lackó vagdossa őket. És elkészült a karám! A Bokorék tehenei letapossák és összepiszkítják a „nagy ház” udvarát. Budi építés itt is, ott is. Luczó és Szilasi a nagy hangulatrombolók. Utáljuk őket mi, fiatalok. Radzsi hozza a mah-jongot. De jó játék!

Betonozunk. Röhögünk. Fürdünk a nyári záporban. Szárítkozunk a napsütésben. Nyulasi jókat gittel a Baltás budijában. Petánszki fut a darazsak elől. Talpig habos! Víz? Na, az nincs. Cilike énekel. Hallgatunk. Jó nagyokat. Gyurkity Kata ultizik. Átkozott szerencséje van. Rohadt jó a kedv. Szaklajda keresés. Falra hányt borsó=Benedek néni.

Szentkatalinban friss a sör. És olcsó! Botorkálunk a hegyekben. A Babának csikaja születik. Misi bácsiék el. Tetőfoltozás itt is, ott is. Az altábornagy szervezkedik. Az út készül. Magunknak csináljuk. Olyan is.  A lényeg a hangulat! Henike kakaózik, a Betty birkákat őriz hajnalok-hajnalán.

A Mikuli Feri fát vág. Rutinosnak tűnik. Még fűrészelni is tud! Margit és a többi lány, Erika, Bea, Ildikó, elhúzódnak. Röhögünk. Sokat. A Nyulasi a poéngyáros. A Peta utál dolgozni. A Boda Szentkatalinba készül.

Beszélgetünk Lajossal. Sokat, talán őszintén! Honnan jött, mivé lett, ki tudja? A Lajos, egyszerűen Lajos. Túrák. Őzek. Szarvasok. Vaddisznók. Virágok. Impresszionizmus. Boldogok vagyunk. Látszólag. Amikor ott vagyunk, valamiért mindig. Boldogok vagyunk.

Már nincs „nagy ház”. Merre is van Kán? Kit érdekel...

ADOMÁNYOZOK